- Mi a francot keresel itt te büdös korcs? - mordult rá Roul támadóállásban.
- Meglátogatom az unokahúgom. - felelte enyhe gúnnyal a hangjában.
- Ó. Na, és miért szórakozol a diákokkal? - biccentett felénk.
- A vámpírkölykeiddel? Lekésték a "vacsorát". - egy pillanatig elidőzött rajtam a tekintete. Hű, eszméletlen jól néz ki, akár vérfarkas, akár nem. Egy tinilányhoz méltó rajongással néztem rá, amit nem akartam. Észrevettem az arcán az értetlenkedést, amikor megpillantotta az arckifejezésem. Hoppá.
- Az nem rád tartozik. - jegyezte meg zavartan Roul, kisebb hallgatás után, ugyanis a jelenetünket nézte, ahogyan Joseph is. Remek. - Most pedig elmennénk. Örülnék, ha visszahúznál Angliába a falkádhoz, kutya.
- Szeretnék reggel, mikor felkel, pár szót váltani az unokahúgommal. Addig itt leszek, utána viszont megígérem, hogy azonnal elmegyek. - mondta komoly arccal. Roul beleegyezően bólintott.
Végeztünk a vadászattal. Meg néhány emberrel. Ja, meg megtetszettem egy 40-es éveiben járó pasinak, aki annyira élvezte, hogy kiszívom az összes vérét, hogy szinte már undorodtam tőle. Ma nagyon sokat ettem, de én mindig sok életet veszek el (úgy ötöt, de ma ez megduplázódott). Joseph kérdőn nézett rám ahogyan irtom az erdő szélén lakókat. Ő nem evett túl sokat, két embert ölt meg... Ahhoz képest, hogy még mennyire új vámpír könnyen kezeli az éhségét... Ellentétben velem. Roul is csak egy kisfiút ölt meg. Na, szépen vagyunk.
Hajnali fél 4-kor már a koleszban voltam. Elkezdtem festegetni, úgy minden félét. Valami absztrakt dolgot alkottam és tökre tetszett. Ezt a remekművet fél perc alatt hoztam össze. Csak egy kis vámpírgyorsaság és az ecset huzogatássa kellett hozzá. Nem vagyok kreatív, csak unatkoztam. Utána keltésig a szexi vérfarkas pasin járt az eszem. Hmmm... Majd kérdezgetni fogom róla Angelicát. Persze, csak ha hajlandó velem szóbaállni.
Mielőtt elindultunk a főtérre, megkajáltak a többiek. Josephet figyeltem, ahogyan megeszi a rendes kaját és úgy tűnt, minthogyha ízlene neki. Micsoda mutáns egy vámpír! Cicóval beszélgettem, hogy mennyire de mennyire boldog most, hogy összejött Jospehel és stb. De valahogy mindig Josephre lyukadtunk ki, még akkor is amikor valami teljesen másról kezdtünk volna beszélgetni.
Shoppingoltunk Cicóval és barátnőivel, Yolandevel és Valéryvel. Elég fura volt, mert soha nem voltam ez a plázapicsa típus most is csak két könyvet vettem plusz egy kiló alapozót ( a vámpíros sápadtságom kezd egyre jobban látszani, azt meg nem akarom, hogy azt higgyék az a hülye betegségem van, így maradtam az alapozóknál és néha a púdernél, az én bőrömnek úgy is mindegy). Rá-rápillantottam a padon ülő Fabiennere, aki egyszer se nézett felém. Angelica másik csoporttal jött láttam őt, mikor megérkeztünk. Azóta egyáltalán nem láttam. Persze hatalmas ez a tér, park akármi, de azért jó volna tudni merre jár. Bernadettevel, Léával és a többi majmolóval a plázában egy párszor összefutottunk, nem is tudom miért.
Már egy pár órája ott voltunk, épp jöttünk ki a plázából, amikor egy zsákutcának kinéző, épületek romjaival határolt kis helyen megláttam Angelicát... Meg még valakit... Ó, hát persze! A szexi vérfarkas pasit, aki asszem a nagybátyja. Bármennyire is próbáltam ellenállni a késztetésnek, hogy odalópodzak hallgatózni, nem sikerült. Tehát hallgatóztam egy lyukacsos, romos, undorító, koszos és sorolhatnám milyen romdarabnak dőlve. Boá.
- Muszáj egy falkába csatlakoznod, vissza kell jönnöd Angliába! - mondta a pasas Angelicának. Angolul.
- De én már olyan jól tudok franciául és nincs kedvem ott is beilleszkedni. Nem megyek sehová, Nicholas! - üvöltött rá Angelica ezúttal franciául. Jól megtanulta a nyelvet, bár az akcentusa még mindig meg van. Jaj, ezekszerint Nicholas a szexi vérfarkas pasi. Na, legalább a nevéért megéri ez a sunyiskodás. Felkuncogtam. Hoppá.
- Mi volt ez? - suttogta halkan Nicholas, de nem igazán törődött tovább velem. - Ahogy gondolod, Angelica, de ez a környék hemzseg a vámpíroktól és egy darab vérfarkas sincs itt. A vesztedbe rohansz! - kiabált.
- Istenem, Nik! Értsd már meg, hogy nem bírom ezt az egyszer ide, másszor oda dolgot. Költözzetek ti ide! - makacskodott Angelica.
- Mi, Evansok és társaink Lathaméknak ez elég megerőltető lenne egy makacs kis tinifarkas miatt. Mivel eddig sem volt veled semmijen kapcsolatom, most bátran mondhatom, hogy dögölj meg a vámpírok markában. Bár ha mondom, ha nem, ezt fogod tenni. Igaz, kicsilány? - fintorgott Nik. Nik, ez a megnevezés szerintem szexibb. Na jó, hanyagolom a "szexi" kifejezést. Nyilvánvalóan csak rövidebb. Hihi.
- Szállj le rólam! Szeretnék normális életet élni.
- Vérfarkasként? Normális életet élni? Hamarosan fenyegetni fog a telihold átka. Na, akkor aztán mondhatod, hogy szeretnél normális életet élni. Ellenben, ha becsatlakoznál hozzánk, az átok megszűnne és akkor tudnál átváltozni, amikor csak akarsz. - vigyorgott.
- Kérlek... Költözzettek ide... - szipogott Angelica. - Nincs senkim nálatok, itt viszont már meg van a magam élete.
- Jó, rendben. Ideköltözünk. - enyhült meg Nik. - Helló Franciaország! Jönnek a vérfarkasok! - röhögte el magát, aztán átölelte a könnyekkel küszködő Angelicát, aki megpróbált nevetni.
Sírjak én is, vagy nevessek? Asszem készülnek kiírtani a fajtámat... Viszont pozitívum, hogy Nik itt fog lakni... És annyira, de annyira jól néz ki, hogy belepirulok amint ránézek. Ha bele tudnék pirulni.
Angelica benézett a rom mögé én meg még idejében el tudtam suhanni. Persze, ki más lehetett volna, mint én. Nem túl sok vámpír leskelődne utána. Így vagy úgy, de lebuktam.
Indultunk vissza, szerencsére még nem futottam össze Angelicával. Szerintem élből kinyírna. Cicó mesélt nekem valami diétáról, amire nem igazán figyeltem.
- ...Meg képzeld én mindig fogyózom. Jó, mondjuk neked nem kell, csak azért jó, hogy ha vigyázunk. - mosolygott. Én meg azon gondolkoztam, hogy hogy a fenébe van hogy fogyózik és már hónapok óta olyan kövér, mint a ház?
Megérkeztünk. Pont ebédidő. Halvány emberi emlékeimben ilyenkor borzalmasan korgott a gyomrom, most azonban csak az a bizonyos éhség keserítette meg az életem, létezésem tök mindegy. A lényeg, hogy ennyi ember közt elég nehéz nem érezni ezt a kínzást.
Joseph pattant elém, élesen a szemembe bambulva. Amit nem értettem, így kinyújtottam rá a nyelvem.
- Áhá! Vámpírokon nem működik. - mondta vigyorogva.
- Micsoda? - csodálkoztam.
- Hogy hogy micsoda?! Hát, amiről nem meséltél... Erről a "bájolás" cuccról tök menő.
- Mifféle bájolás? - ezt egyáltalán nem értettem.
- Ezek szerint fogalmad sincsen a vámpírok hatalmáról? - nézett rám megdöbbenve. - Hát, ha koncentrálsz egy picikét az emberek szemébe nézve, akkor elbájolod őket és teljesen a bűvkörödbe fognak tartozni. Tök poén. - magyarázta. Kicsit azért rosszul esett, hogy Roul erről az ég világon semmit nem mondott.
- A vérfarkasoknál működik? - kérdeztem.
- Ö... Passz. Eleve csak egy vérfarkasról tudok, aki tegnap Roullal volt.
- Ő lenne a célpont. - na, szépen beköptem saját magamat. De muszáj Josephel megbíznunk egymásban.
Felmentem a szobámba és mit látnak szemeim! Mr Szívdöglesztő Vérfarkas Nik ült az ágyamon Angelicával (akinek nem állt szándékában hozzámszólni a történtek után). Szerencsére Fabienne még nem volt itt.
- Hello... - köszöntem, elég rekedtes hangon.
- Szia. Én Nik vagyok, Angelica nagybátyja. A múlt alkalommal nem sikerült bemutatkoznunk egymásnak. Angelica mesélt rólad, egy kemény vámpírcsajszi vagy. Ez igaz, Chloé?. - mosolygott rám, de annyira jól nézett ki a mosolya, hogy én azt hittem rögtön elájulok.
- Igen, mondhatjuk így is. - mondtam zavartan.
- Én meg egy kemény vérfarkas. - mosolygott kamaszosan. - Nyugi, bírom a fajtátokat, nem ölünk meg senkit. Csak Roult.
- Roult? Miért ölitek meg Roult? - kerekedett el a szemem.
- Azért, mert egy szemét alak. Nézd meg, mit tett veled és még egy pár, lányának kedves emberrel! Beteg alak. - szögezte le, én pedig még mindig le votlam sokkolva. Ez a rengeteg vérfarkas végezni akar Roullal? Akkor mi lesz velünk? Hát akármilyen szexi vagy, kedves Nik, ha támadást indítotok ellene, én biztosan nem a ti oldalotokon fogok állni, mert nyilvánvalóan ezért vagytok itt! mondtam magamban. De hangosan csak annyit mondtam:
- Ő nagyon erős vámpír. Mégis hogy akarjátok megölni?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése