Reggel van és egy vár udvarának a közepén, találom magam. Körülnézek. Sehol egy virág és be van borulva. Sötétbarna ajtók körülöttem. Még álmos vagyok, ezért a velem szemben lévő ajtóhoz szaladok, ami természetesen nincs nyitva. Kijön három ismerős srác, és arról beszélgetnek, hogy ez milyen jó volt. Megkérdezem az egyiktől, hogy mi volt jó, miért, és, hogy mi van ott. Azt mondja, hogy egy haverja majd útbaigazít, csak menjek már be. Szóval bementem. Van egy óriási nagy asztal és ott áll az a bizonyos „haver” és azt mondja, hogy gondoljak egy királylányra, egy királyfira és a szüleire. Idáig oké. Eltelik kb. 5 perc és egy neonzöld kastély, neonzöld falú szobájába találom magam, szintén neonzöld ünnepi ruhában. Most már azt se tudom, hogy mi van és, hogy mi volt, na meg, hogy mi lesz ezek után. Bekopogtat egy fickó, azzal a szöveggel, hogy menjek le a Sötét Terembe. Nem vagyok hülye és megtaláltam a Sötét Termet, mivel óriási zöld betükkel ki volt írva a neve és az is, hogy miért Sötét Terem. Azért, mert nem neonzöldek a falak, hanem sötétzöldek. Bent, azt mondják, hogy -Jaj, de jó! Végre visszatért Neon királylány, már úgy vártuk. Tartson nekünk előadást, milyen volt felfedező körútja! . Nem tudtam, miről van szó. A királyfi odajött és szólt, hogy cseréljünk helyet. Ő lesz a királylány én meg a királyfi. Benne voltam, mivel nem akartam leégni. Szóval az „új” királylány elkezdte híres beszédjét: -Sikeres körúton voltam, melynek neve, Kóstoljunk sült bogarat! . Mindenki tátott szájjal halgatta Neonka beszédét, csak én nevettem el magam és mindenki ideges fejjel rám nézett. Rögtön be is fejeztem. Neonka folytatta: -Bevezetném a bogárevést ebben az országban is, ha apám és anyám megengedi, és ha önök is beleegyeznek. Természetesen a tömeg igeneket üvöltözve biztatták testvéremet. Az ismerős srácok, szépen kiöltözve, elvittek a palotának egy olyan részébe, ahol semmi se zöld. Azt mondták, hogy tudnak a cseréről és le fognak leplezni. Na, meg azt is mondák, hogy egy feltétellel nem lepleznek le, ha adok neki valami nagy jutalmat, aminek biztos örülni fognak. Egy lány, akit Teklának hívtak mindig segített, de a királlány azt mondta, úgy is mindent rám fog fogni. Így Teklával egyedül maradtam. Ő még nem tudta, hogy a királyfival cseréltem helyet, ezért –lehet, hogy csak megérzés- de úgy éreztem szerelmes belém. Pont el akartam mondani neki az igazságot, de a három srác közül az egyik, Patrick, azt mondta, hogy ő fog rám vigyázni. Látszott rajtam, hogy nem nagyon tetszik az ötlet. Ezért Patrick erősebben húzott, hogy leesett a koronám. A három srác közül Alejandro visszahelyezte a koronát a fejemre. Elengedtem Patrick kezét és inkább csak futottam mögötte. Tekla megállított, hogy vacsorázzunk együtt. Igent mondtam, mert tudtam, most van az az alkalom, hogy elmondhatom neki, ki vagyok. Patrick már a szobámba volt és az ablakon bámult kifelé. Sok dolgot kérdeztem tőle és mindenre pontosan válaszolt. Majd adott nekem egy jó tanácsot, hogy élhetnék két életet. A magam „egyszerű lány” életét meg a királyfis életemet. Jól hangzott. Amikor arra gondoltam, hogy ne legyek zöld és, hogy ne legyek királyfi, akkor visszakaptam a valódi külsőm.
